Trichomonosis
Galambokban a T. gallinae �s a T. columbae okozza leggyakrabban a fertõzõd�st. A k�rokoz� szabad szemmel nem l�that�, nedves k�rnyezetben jellegzetes dug�h�z�szerû mozg�st v�gzõ, ostoros egysejtû v�gl�ny.
A term�szetben megtal�lhat� a l�gutak, nemi utak �s az em�sztõcsatorna ny�lkah�rty�j�n, term�szetes, mesters�ges vizekben, pocsoly�kban, itat�kban, de m�g az ereszcsatorn�kban felgy�lemlett esõv�zben is! Ellen�ll� k�pess�ge csek�ly. A hagyom�nyos fertõtlen�tõszerek hat�s�ra perceken bel�l elpusztul. Testv�lad�kokban azonban napokig �letk�pes marad. �ltal�ban jellemzõ az ivarszervek gyullad�sa �s az em�sztõtraktus b�ntalma. �llatr�l �llatra terjed. A legt�bb galamb�llom�nyban jelen van a fertõz�s (a karrierek kifejezetten �rz�kenyek!). Legfontosabb terjesztõk az eg�szs�gesnek l�tsz�, trichomonassal fertõz�tt, �r�tõ egyedek, melyek b�lsarukkal, sz�j-garat�regi v�lad�kukkal, begytej�kkel terjesztik a k�rokoz�t. A b�ls�rral szennyezett takarm�ny, iv�v�z is fertõz�s k�zvet�tõ lehet, valamint fontos a hajlamos�t� t�nyezõk egyidejû jelentkez�se is. A ny�lkah�rty�k pH-j�nak l�gos ir�nyba val� eltol�d�sa l�nyeges a betegs�g terjed�s�ben, amit elõid�zhet a takar�tatlan d�c alomanyag�ban feld�sul� amm�niatartalom, ill. a m�szhidr�tos padozatfertõtlen�t�s. �ltal�ban a trichomonas az �p ny�lkah�rty�n �thatolni m�g napos galambban sem k�pes, de a ny�lkah�rty�k v�dekezõk�pess�g�nek gyeng�l�se eset�n terjed, amely folyamatot elõseg�theti vitamin hi�ny (elsõsorban A, – �s E - vitamin), egyes v�rusok (pl. paramyxo, pox, herpes), gomb�k, parazit�k (pl. l�gcsõf�rgess�g), �les takarm�nyszemcs�k (erre legjellemzõbb idõszak az egy hetes kor, amikor a fiatalok t�pl�l�s�ban a „sz�lõk” �tt�rnek a p�pes eledelrõl a szemes takarm�ny etet�s�re), stb.
A megbeteged�sre a k�vetkezõ t�netek h�vhatj�k fel a figyelmet: A f�szek fiataljaink k�ld�kt�j�k�n bors�nyi s�rg�sfeh�r, sajtos, kem�ny gombszerû k�pletet l�tunk (galamb�sz nyelven ez�rt ezt a betegs�get „s�rgagomb” betegs�gnek h�vj�k). A sz�j-garat�regben hasonl�, viszonylag k�nnyen levonhat�, t�r�szerû, t�rmel�kes anyag tal�lhat�. A madarak gyorsan fogynak, �tv�gytalanok, erõtlenek, esetleg el is pusztulnak. A k�ld�kt�j�k �rintetts�ge eset�n gyakran a „belsõ szervi” forma is kialakul, amely sor�n a l�tfontoss�g� szervek (elsõsorban a m�j, de az ivarszervek is) s�lyos, maradand� k�rosod�st szenvednek. Ezeket az egyedeket c�lszerû selejtezni az �llom�nyb�l.
Idõsebb madarainkn�l is hasonl� t�neteket �szlel�nk, b�r ezek sok esetben nem annyira kifejezettek, mint a fiatalok eset�n. Az �tv�gytalans�g, lesov�nyod�s, a k�nnyez�s, szemh�jgyullad�s, b�lgyullad�s jellemzõ t�net.
A diagn�zis fel�ll�t�s�ban a mikroszk�pos vizsg�lat seg�t. Megelõzõ int�zked�sek k�z�l a legfontosabb az �llom�ny idõszakonk�nti prevent�v kezel�se, versenygalambokat a versenyek alatt k�thetente 2 napig, a teny�szgalambokat legal�bb havonta egyszer al� kell vetni egy 5 – 7 napos k�r�nak. Fontos az �llom�nyba ker�lõ �j egyedek karant�noz�sa �s prevent�v kezel�se, a hajlamos�t� t�nyezõk kik�sz�b�l�se, a d�chigi�nia szab�lyainak betart�sa, valamint a fertõz�si forr�sok kiiktat�sa. A prevenci� �s gy�gykezel�s sor�n eredm�nyesen alkalmazhat� hat�anyagok az imidazol sz�rmaz�kok (dimetridazol, metronidazol, ronidazol, stb.). Az adjuv�ns ter�pia fontos r�sze a ny�lkah�rty�k pH-j�nak savany�t�sa tejsav, almaecet, citroml� vagy aszkorbinsav iv�v�zben val� itat�s�val