A PIR�K GALAMBOK

K�l�n�sen kiemelked�k a csoportt�l f�ggetlen sz�nes galambok k�z�l a pir�kgalambok, melyeken a sz�nek telts�g�nek �s kombin�ci�j�nak egy�ntet�nek kell lennie. Az irodalom vonatkoz� adata szerint az els� pir�kgalambot 1912-ben mutatt�k be N�metorsz�gban. Egyes�let�ket 1912-ben alap�tott�k. A pir�kgalambok karcs�, eleg�ns, telt f�nnyel, csillog� tollazattal rendelkeznek. R�z �s aranypir�k v�ltozatban fordulnak el� f�s�s �s f�s� n�lk�li p�ld�nyok. Az alapsz�nek fekete, feh�r �s k�k sz�n� szalagos vagy szalag n�lk�li sz�rnnyal kombin�l�dnak. A k�k sz�rny a fekete �s feh�r sz�rnyhoz hasonl�an rajzolt. A r�zsz�n csak itt hat v�r�sk�nt, a k�k sz�rnyak szalagosak vagy szalag n�lk�liek, de kov�csolt v�ltozatban is el�fordulhatnak. Mindh�rom v�ltozatot bar�t �s p�vagalamb rajzolattal valamint feh�r sz�rnyakkal is teny�sztik. A fekete sz�rny� aranypir�k galambn�l a fekete rajzolat z�ldesen csillog� bevonat�. A feh�r sz�rny�akn�l a j�l kifejezett aranysz�nre kell figyelni. K�k sz�rny� p�ld�nyok feh�r �s fekete szalaggal vagy szalag n�lk�l fordulnak el�. Min�s�t�skor a sz�nezet �s a f�nyess�g �llnak az els� helyen. Teny�szt�s�k nem egyszer�, ez�rt �jra �s �jra kiegyenl�t� p�ros�t�sokat kell v�gezni, hogy �sszehasonl�t�skor az els� helyek valamelyik�n v�gezzenek a galambjaink.

ARANYPIR�K

Eredetileg jugoszl�viai sz�rmaz�s� fajta, amelyet k�s�bb n�met �s angol teny�szt�k nemes�tettek tov�bb a m�lt sz�zadban. K�zepes testnagys�g�, sima l�b�, hegyes konty� fajta. A fej k�z�pnagy, hossz�k�s, amelyen magas t�z�tt konty tal�lhat�. Az �risz narancss�rga. A cs�r hossz�, fekete �s k�k sz�rny�akn�l fekete, a feh�r sz�rny�akn�l h�ssz�n�. A nyak hossz� �s v�kony. A mell keskeny, emelt. A h�t hossz� �s a farok fel� egyenesen lejt�. A sz�rnyak k�z�phossz�ak, a farkon t�maszkodnak, de annak a v�g�t nem �rik el. A l�bak k�z�phossz�ak �s tollatlanok. Elismert sz�n �s rajzv�ltozatok: A fej, a nyak, a mell, a has, a comb �s a farokalj aranys�rga sz�n�. A fekete sz�rny�ak eset�ben a farok, a sz�rnyfed� �s a h�t lakkfekete, csillog� z�ld f�nnyel. A farok �s az evez�tollak k�ls� z�szl�ja fekete. A feh�r sz�rny�akn�l a h�t, a farok �s a sz�rnyfed�tollak elef�ntcsont-sz�n�ek. A szalagos v�ltozatn�l a farok ls az evez�tollak t�kr�sek. A sz�rnyszalagok a mell sz�n�vel azonosak. A k�k sz�rny�akn�l a h�t, a farok �s a sz�rnyfed�k k�k sz�n�ek. A sz�rny simak�k, illetve fekete vagy feh�rszalagos k�k. A sz�rnyhegyek �s a farokp�nt fekete. A k�k kov�csoltak alapsz�ne k�k, amelyekn�l a kov�csolts�g fekete.

R�ZPIR�K

Kiteny�szt�si helye �s �ltal�nos fajtale�r�sa megegyezik az aranypir�k�val.

 Elismert sz�n �s rajzv�ltozatai a k�vetkez�ek:

Fekete sz�rny� : a fej, a nyak, a mell, a has �s a comb csillog� v�r�sr�zsz�n�. A sz�rnypajzs, a h�t �s a fels� farokfed�k bog�rz�ld csillog�s� lakkfeket�k. Az evez�k k�ls� z�szl�ja �s a farok fekete.

Feh�r sz�rny�: A r�zsz�n az el�bbi v�ltozathoz k�pest ink�bb v�r�sbarna �rnyalat�. A h�t, a farokfed�, a sz�rny, a farok elef�ntcsontsz�n�. Lehet sima vagy szalagos. A szalagosokn�l az evez� �s a faroktollak t�kr�sek. A sima sz�rny� feh�rekn�l ritk�n l�that� a  t�kr�srajz, megl�te nem hiba.

K�k sz�rny�: A r�zsz�n enn�l a v�ltozatn�l v�r�s ragyog�s�. A sz�rny, a fels� farokfed� �s a farok k�k. A k�kek lehetnek sim�k vagy fekete szalagosak, a farok fekete p�ntos. A k�k kov�csoltakn�l a k�k alapsz�n mellett a kov�csolts�g fekete sz�n�.