Bevezet�s

A h�zi�llat fajt�k �l�l�nyek is �s emberi munka term�kei is, ez�rt fennkell tartani �ket, mint ahogyan a vesz�lyeztetett vad�llatokra is �gyel�nk, �s ahogyan a m�eml�keket karbantartjuk. Ma m�r egyet�rt�s van abban, hogy ah�zi�llat fajt�k meg�rz�se is a vil�g biodiverzit�s�nak v�delm�hez tartozik (Riode Janeiro-i konferencia 1992). Az �l�l�nyek azonban v�ltoznak, a fajt�k is fejl�dnek, teh�t joggal vet�dik fel a k�rd�s, hogy az egykor kialak�tott t�pusok k�z�l melyik tartand� fent egy-egy fajt�ban, hiszen a fajta sokszor akkor is v�ltozatlan n�ven marad meg, ha teljesen �talak�tott modern v�ltozat�t teny�sztj�k, amely nem hasonl�t a r�gire. Erre a k�rd�sre keresem a v�laszt ennek a r�vid cikknek a keret�ben. �jabban egyre t�bb sz� esik a t�pusr�l, mint a fajt�n bel�li illetve a fajt�kat �thidal� fogalomr�l. A k�rd�sre adand� v�laszban a t�pusnak is nagy szerepe van. Miel�tt teh�t megk�s�reln�m megadni a v�laszt a feltett k�rd�sre, meg kell hat�rozni a fajta �s a t�pus fogalm�t.

A fajta

A fajta a h�zi�llatok egy t�bb�-kev�sb� z�rt csoportja, amelyet meghat�roz az eredet �s a fajta t�rt�nete, valamint a teny�szt�i �ltal elv�gzett szelekci� k�vetkezt�ben kialakult k�llem, m�retek, sz�n �s termel�stulajdons�gok. A fajta le�r�s�t a fajta-standard tartalmazza. A ma �rv�nyes standard figyelemmel van a k�l�nb�z� tulajdons�gokban kialakult sz�r�sra. termel�si tulajdons�gok annyira k�l�nb�z�ek lehetnek, hogy a fajta k�t alfajt�ra, vagy ak�r k�t k�l�nb�z� fajt�ra is sz�jjelv�lhat (tejel� �s h�s shorthorn). A fajta fogalm�hoz szigor�an hozz�tartozik az a l�tsz�m, amely elegend� a fajta fennmarad�s�hoz. A n�ivar� teny�sz�llatok sz�ma, az ivarar�ny, az ut�np�tl�si h�nyad, a teny�szetek sz�ma jellemzi a fajt�t. Ezek alapj�n lehet eld�nteni, hogyha kialakul� rokonteny�sztetts�g illetve a genetikai drift k�ros�t� hat�sa vesz�lyeztethet-e. A fajt�knak szerkezete is van, vonalak, csal�dok vannak a fajt�n bel�l, adott esetben f�ldrajzilag elk�l�n�l� t�j-, vagy valamely tulajdons�gban elt�r� alfajt�kat is meg tudunk k�l�nb�ztetni a fajt�n bel�l. Teh�t a fajta az �llatok egys�ges csoportja ugyan, de bizonyos genetikai variabilit�st is t�kr�z.

A t�pus

A t�pus az �llatok test�nek fizikai �s biol�giai megalkot�s�n alapszik, amely k�pess� teszi �ket adott sz�nvonal� termel�sre. Ide tartozik teh�t a testnagys�g, a k�llem, a test k�l�nb�z� sz�veteinek ar�nya, �s a hormontermel�s is. P�ld�ul az eml�tett shorthorn fajt�ban k�t egym�st�l gy�keresen k�l�nb�z� t�pus van. A charolais szarvasmarh�ban is meg lehet k�l�nb�ztetni a kit�n�en izmolt, hagyom�nyos „hentes” t�pust (type de boucherie) �s a modern teny�szt�i t�pust(type d’�levage), amely m�r nem hordozza mag�n a neh�z ell�s kedvez�tlen tulajdons�g�t. Teh�t a modern �llatteny�szt�sben a t�pusnak a jelent�s�ge nagyon megn�tt.

A t�pus �s a fajta viszonya

�sszehasonl�tva a k�t fogalmat, a fajta meghat�roz�s�ban fontos szerepet j�tszik a megengedett sz�n �s a t�rt�neti egys�g, m�g ez hi�nyzik a t�pusfogalm�b�l. A t�pusban viszont az �lettani alapok �s az ezen alapul� termel�si tulajdons�gok kapnak nagyobb hangs�lyt. Ennek a fajt�ban is szerepe van, azonban itt nagyobb sz�r�s engedhet� meg ezen a t�ren, mint a t�pusban. A k�t fogalom meghat�roz�s�t elm�letileg fontol�ra v�ve is vil�gos, hogy mind a k�t viszony igaz: egyr�szt egy fajt�n bel�l t�bb t�pus el�fordulhat, m�sr�szt ugyanazt a t�pust t�bb fajt�ban is meg lehet tal�lni. A gyakorlati �llatteny�szt�sben t�bb p�lda is igazolja ezt. Rendk�v�l elt�r� k�t t�pus tal�lhat� a cig�ja fajt�ban. A cs�kai primit�vebb megjelen�s� v�ltozattal szemben a zombori cig�ja l�nyegesen nagyobb, er�teljesebb kifejezett kosfejjel. A tejtermel�sben is l�nyeges k�l�nbs�g van a kett� k�z�tt, m�g a cs�kai t�pus is j� tejel� h�r�ben �ll ak�r 60-80 l tejet is adnak az any�k, addig a zombori cig�ja k�nnyen, minden k�vetkezetesebb szelekci� n�lk�l meg tudja adni ennek a dupl�j�t is. Szigor� fajta standard fel�ll�t�s�val ezt a k�t t�pust ak�r k�l�n fajt�nak is lehetne tekinteni, ann�l is ink�bb, mert a kis b�r�nyok sz�ne sem egyforma, a cs�kai� sz�rk�s (szerb�l jorgov�n), m�g a zombori t�pus b�r�nyai feket�n sz�letnek. A magyar furioso l�fajt�n bel�l is l�tezik egy sportos h�tas �s egy ink�bb fogatmunk�ra alkalmas t�pus. Ugyanezt meg tudjuk k�l�nb�ztetni a nemzetk�zi lipicai fajt�ban is, ahol a magyar �llom�ny k�pviseli a nagyon �rt�kes �s nagygyakoris�ggal fogatol�sra alkalmas t�pust, amely a barokk kosfej gyakoris�g�ban is k�l�nb�zik m�s m�nesek lipicai lovait�l. N�h�ny p�lda arra, hogy t�bb fajt�ban is megtal�ljuk ugyanazt a t�pust. Ha az amerikai ki�ll�t�si h�smarh�t tekintj�k, ezek k�z�tt �gysz�lv�n csak a sz�ntesz k�l�nbs�get. Ha charolais, hereford, angus �s szimment�li tin�k fekete sziluettj�t n�zz�k, nem lehet megk�l�nb�ztetni a fajt�kat. Teh�t, ha a fajt�t megk�l�nb�ztet� sz�n �s t�rt�neti m�lt nem mutatkozik, mert ezeket le tudjuk fejteni a fajt�r�l, akkor azonos t�pus� marh�t l�tunk, amelyet az azonos szelekci�s c�l alak�tott ki. A kis test� eur�pai fajt�k testt�mege ismegn�tt az Egyes�lt �llamokban. Hasonl� p�ld�t szolg�ltat erre a modern sportl� teny�szt�s. Valamikor a h�resn�met melegv�r� lovak (mecklenburgi, holstein, hannoveri, oldenburgi) �lesen k�l�nb�ztek egym�st�l �s a francia fajt�kt�l (normann, charolais stb) is. M�ra azonos teny�szc�l lett a sportlovak kiteny�szt�se. Ennek az lett az eredm�nye,hogy b�r a szakember k�l�nbs�get tud tenni a fajt�k k�z�tt, az egyedeket m�r a legjobb szem� ember sem tudn� minden esetben besorolni a fajt�k valamelyik�be, mert annyira hasonl�tanak egym�sra. Tagadhatatlan, hogy van olyan fajta, amelyben ink�bb az ugr� tehets�g domin�l, van olyan, amelyben a kit�n� d�jlovak ker�lnek el�t�rbe, de mindegyik fajt�ban el�fordul mindenf�letehets�g legfeljebb nem azonos gyakoris�ggal. R�ad�sul ezek eset�ben nem megk�l�nb�ztet� a sz�n sem, hiszen pej �s s�rga, n�h�ny fekete �s sz�rke szintemindegyik fajt�ban akad. A franci�k le is vont�k a k�vetkeztet�st, egyetlenfajt�ba csoportos�tott�k a melegv�r� sport lovaikat (az anglo-arab kiv�tel�vel), ez a selle francais. A n�metek viszont megtartott�k fajt�ik k�l�n nev�t �s �n�ll� teny�szt�s�t.

A fajt�k fejleszt�se, „moderniz�l�sa”

A teny�szt�k elemi �rdeke, hogy �llataikkal a piac k�v�nalmainak megfelel�en tudjanak termelni. Ennek megfelel�en a fajt�n bel�l a t�pust az �ppen id�szer� teny�szc�l ir�ny�ba igyekeznek v�ltoztatni. �gy a fajt�k fejl�dnek v�ltoznak. Ezt alkalmank�nt a k�rnyezet, a takarm�nyoz�s sz�ks�ges megv�ltoztat�s�val is el�seg�tik, n�ha m�g egy kis cseppv�rt is haszn�lva a folyamat gyorsabb� t�tele �rdek�ben. Egy mai b�r�l� Sv�jcban nagyon kev�s pontot adna egy 1850 k�r�li �nnepelten sz�p szimment�li teh�nre �s egy charolais teny�szt� nem is ismern� el fajt�j�ba tartoz�nak azt a bik�t, amelyik 150 �vvel ezel�tt a fajta alap�t�i k�z� tartozott. A m�r eml�tett h�smarhafajt�k j� p�ld�t szolg�ltatnak ennek megvil�g�t�s�ra. Az Egyes�lt Kir�lys�gban az ottani �zl�snek megfelel�en alacsonyabb, kompakttestalkat� fajt�k alakultak ki. Ilyen volt bizonyos m�rt�kig mindegyik fajta,azonban els�sorban az angus. Amerik�ban a fajt�k nagyobbak lettek, ennek megfelel�en nagyobb gyarapod�st �rtek el a h�zlal�sban. Napjainkban a teljes�tm�nyvizsg�latokban term�szetesen el�nyt jelentett a nagyobb gyarapod�s �s a piac �t�lete is v�ltoz�ban van, a kev�sb� faggy�s, sov�ny h�s ker�lt el�t�rbe. Az angolok teh�t kiterjedten haszn�lj�k fajt�ik amerikai v�ltozat�t,hiszen az m�g csak keresztez�snek sem min�s�l, hiszen ugyanazt a fajt�thaszn�lj�k az �llom�ny nemes�t�s�re. Ez ugyanis l�nyegesen gyorsabb halad�st�g�r, mint a saj�t �llom�nyon bel�li szelekci�. Hasonl� p�lda a n�met sportl�teny�szt�s p�ld�ja. A n�met melegv�r� l�fajt�k kit�n� gazdas�gi munkalovak voltak a m�sodik vil�gh�bor�t megel�z� id�ben.Ezut�n azonban a g�pes�t�s el�re haladt�val az �llati munkaer� f�l�slegess� v�lt, ez�rt a lovak l�tsz�ma nagyon lecs�kkent. Akkor �llt meg a l�tsz�mcs�kken�s, amikor a sportl�, a szabadid� eg�szs�ges elt�lt�s�re alkalmas h�tasl� t�rsadalmiig�nny� lett a kialakul� magas �letsz�nvonal folyt�n. Ehhez azonban m�s t�pus� l�ra volt sz�ks�g, olyan h�tasl�fajt�k kellettek, amelyek legjobbjai a nemzetk�zi lovas m�rk�z�seken is meg tudt�k �llani a hely�ket. A nemes�t�s c�lj�ra angolteliv�rt �s a trakehneni l�fajt�t haszn�lt�k. A c�lt siker�lt el�rni, hiszen nagyszer� eredm�nyeket �rnek el a n�met lovak �s lovasok a vil�gbajnoks�gokon �s olimpi�kon egyar�nt. A l� t�pusa azonban megv�ltozott, a mai n�met l�fajt�k m�r nem voln�nak alkalmasak ek�t h�zni �s boron�lni a gazdas�gokban. Teh�t siker�lt a c�lt el�rni, a fajta megv�ltozott, a t�pus m�s lett, azonban a fajta neve megmaradt (Bod�, Pataki 1984., Bod� 1987).Ugyanez a vesz�ly fenyegeti a t�bbi l�fajt�t is, ha nem v�dj�k az elt�r� ir�ny�szelekci�t�l �s a keresztez�st�l. Nyilv�nval�, hogy helyes a mai �let megk�vetelte szelekci�s szempontoknak megfelel�en teny�szteni, ha azonban ag�ntartal�kok v�delm�r�l besz�l�nk, nem lehet el�g, ha csak a neve marad meg egy fajt�nak. Hiszen itt �ppen arr�l van sz�, hogy a t�voli j�v� ma m�gismeretlen c�lj�nak megfelel�en kell a g�neket fenntartani m�g akkor is, ha az a mai k�vetelm�nyeknek nem felel meg. Teh�t a fajt�k v�ltoz�sa �s fejl�d�se norm�lis �s pozit�v folyamat. Figyelembe kell azonban venni ebben a tekintetben a hossz� t�v� g�nvesztes�geket is. Hollesznek az ig�s munk�ra is haszn�lhat� melegv�r� l�fajt�k, ha majd a vil�g olajk�szlet�nek kimer�l�s�vel ism�t az �llati igaer� haszn�lata ker�l el�t�rbe ? Nem is besz�lve olyan szempontokr�l, amelyek fontoss�g�t napjainkban kezdj�k m�g csak �rezni, p�ld�ul a foglalkoztat�si k�rd�sek �s a term�szetes k�rnyezet v�delme. Els�sorban az �szak-eur�pai erd�szek vett�k m�r �szre azt, hogy a fak�zel�t�s munk�j�ban rendk�v�l hasznos a g�pek helyett lovakat haszn�lni.

A hagyom�nyos t�pus k�rd�se a „palacknyak” ut�ni fajt�kban

A palacknyak (bottle neck) jelens�gnek nevezi a szakirodalom, ha egy �llat-popul�ci� drasztikus cs�kken�s ut�n ism�t megn�vekszik l�tsz�m�ban. Valaha t�gasan voltak a palackban, majd a sz�k nyakon �tfolyva ism�t n�vekedett a t�r… A g�ntartal�kok v�delme n�h�ny �vtizede m�r sikeresen folyik. Vannak esetek,amikor a munka olyan sikeres, hogy a vesz�lyeztetett fajta imm�r nem tartozik a vesz�lyeztetett kateg�ri�ba, mivel az �llatpopul�ci� nagys�ga m�r meghaladja azt a l�tsz�mot, amelyet k�l�nb�z� szempontb�l vesz�lyeztetettnek lehettekinteni. Ennek k�rd�snek a megvil�g�t�s�ra a magyar sz�rke szarvasmarha a legjobb p�lda. A hatvanas �vekben az �llom�ny l�tsz�ma nem volt t�bb, mint 180 teh�n �s 6 bika. Ma a v�delem �s a teny�szt�k lelkesed�s�nek hat�s�ra a fajta teheneinekl�tsz�ma meghaladja a h�romezret. Ak�r a brit Rare Breeds Survival Trust rendszer�t (Alderson 1989) vessz�k alapul, ak�r a FAO kateg�ri�it (Bod� 1991) m�r k�v�l van ez a fajta a vesz�lyeztetett �llapoton, noha megmentettnek m�g nem lehet tekinteni. Val�j�ban azonban most kezd az igaz�n nagy vesz�lyfenyegetni. A gazd�k anyagi helyzete ugyanis indokolja, hogy a teny�szc�lt at�pusok v�ltozatlan fenntart�sa helyett a piac megszabta k�vetelm�nyek ir�ny�ba m�dos�tsuk. Eddig a fajta v�ltozatlan fenntart�s�t �s az idegen fajta jav�t� hat�s�t lehetett tiltani az �llami t�mogat�sra hivatkozva, ezut�n, e n�lk�l azonban m�r nem lehet. Mi okozta ezt a fejl�d�st, amikor ugyanez alatt az id� alatt az orsz�gosteh�nl�tsz�m a fel�re cs�kkent? K�ts�gtelen�l szerepet j�tszott ebben egy hazafiasnak mondhat� lelkesed�s �s a hatvanas �vek �ta �lland� �llamit�mogat�s is, amely sohasem volt elegend�, azonban folyamatosan mindig volt. Ma azonban m�r a magyar sz�rk�t egyre ink�bb h�smarh�nak kell tekinten�nk.K�ts�gtelen, hogy �szt�v�r izmai nem sorolj�k a h�sfajt�k �lvonal�ba, azonbana k�nny� ell�s (100%-ban seg�ts�g n�lk�l) �s j� anyai tulajdons�gai, a j� legel�- �s gulya-k�szs�g, ig�nytelens�g, j� min�s�t�st juttatnak ennek a fajt�nak a h�sfajt�k k�z�tt is. Haszon�llat el��ll�t� keresztez�sben a charolais borj�t is k�nnyen elli a magyar sz�rke teh�n. Ha azonban az izmolts�got akarn�nk jav�tani szelekci�val, elveszne a fajta eredeti jellege. Lehetne szelekt�lni, hiszen a fajt�n bel�l is van n�mi variancia ezen a t�ren, vagy m�g gyorsabban lehetne haladni keresztez�ssel. Ebben az esetben azonban a k�l�nb�z� negat�vkorrel�ci�k miatt ma megl�v� �rt�kes tulajdons�gai mehetn�nek veszend�be,p�ld�ul a far sz�less�gi m�reteinek �s az izmolts�gnak jav�t�sa a k�nny� ell�st k�veteln� �ldozatul. Teh�t a piaci k�r�lm�nyekhez val� alkalmazkod�snak megvannak a lehet�s�gei, azonban a fajta �si genetikai �rt�keinek a meg�rz�s�hez ki kell v�lasztani azt az�llom�ny h�nyadot, meghat�rozott l�tsz�mban, amelyet a g�nv�delem szigor�szab�lyai szerint kell teny�szteni, keresztez�s n�lk�l �s csak a genetikaimeg�rz�ssel �sszeegyeztethet� szelekci�val, fenntartva mindazt, ami a fajt�ban ma m�g megvan. Term�szetesen az erre kijel�lt �s a feladatra v�llalkoz� teny�szt�ket tisztess�gesen t�mogatni kell. Ez a kis „nucleus” popul�ci� a fajta eredetis�g�nek, megl�v� varianci�j�nakfenntart�ja lehet �s mindenkor forr�sa a k�l�nb�z� c�lra elk�l�n�thet�vonalaknak. A fajt�hoz tartoz� t�bbi gazda saj�t egy�ni c�lj�nak �s �zl�s�nekmegfelel� teny�szc�lt t�zhet ki. M�r ma is van teny�szet, amelyben a z�ld szarv�akat akarj�k fenntartani, vagy a sz�p feh�r szarvat r�szes�tik el�nyben, m�sutt a nagy test� ig�s jelleg r�gz�t�se a c�l, �s van aki csak a rendszeres ell�st �s a j� anyai tulajdons�gokat t�zi ki c�lul. A haszon�llat el��ll�t� keresztez�s megengedett, s�t megfelel� k�r�lm�nyek eset�ben kifejezetten javasolt lehet. A magyar sz�rke els�sorban a charolais fajt�val adott j� eredm�nyt �s siker�lt az F1�sz�k teny�szt�sbe �ll�t�s�val azt isbizony�tani, hogy ezek a k�l�nb�z� h�s fajt�kkal is versenyk�pes anyatehenek lehetnek. A l�tsz�mok �rvendetes n�veked�s�t �s stabiliz�l�s�t adott hat�ron t�l nem lehetaz �llami t�mogat�s n�veked�s�vel k�vetni. Ez�rt a teny�szt�k bev�teleinek �s j�vedelm�nek n�vel�s�re m�s m�dot kell v�lasztani. A megold�s az �rt�kes�t�s jav�t�sa, illetve k�l�nleges hungarikum term�kek kidolgoz�sa lehet, bele�rtve a piac megteremt�s�t is. A mangalic�r�l tudjuk, hogy nem primit�v fajta, hanem kiteny�sztett zs�rsert�s. N�h�ny �vtizeddel hamarabb csak azt lehetett gondolni, hogy legfeljebb a k�s�bbi �vsz�zadok sz�m�ra �rdemes meg�rizni, mert a huszadik-huszonegyedik sz�zadban nem lesz sz�ks�g term�keire. Az ut�bbi �vtizedben viszont bebizonyosodott, hogy kit�n� alapanyagot termel nagy �rt�k� sonka (serran�i) el��ll�t�s�hoz. Ennek k�ts�gtelen�l korl�tozott a piaca, de ahhoz �ppen el�g, hogy egy fajta j�v�j�t megalapozza. Emellett a mangalica hazai k�l�nleges �rt�k� term�k el��ll�t�s�nak lehet�s�g�t is mag�ban hordja. Egy k�lf�ldi p�lda. Az angol parkmarh�t export�lt�k az Egyes�lt �llamokba. Haz�j�ban a fajta nagy l�tsz�mcs�kken�sen esett �t, majd a l�tsz�m n�vekedni kezdett (palack-nyak) �s ekkor az Amerik�ba ker�lt vonalak k�l�nleges �rt�ketnyertek, mivel a kor�bbi �s az�ta Angli�ban kihalt g�neket hordozz�k. Ugyanilyen �rt�ket jelent a hazai magyar sz�rke sz�m�ra a l�tsz�m cs�kken�stmegel�z� id�b�l sz�rmaz� szer�ms�gi �s b�cskai magyar sz�rke �llom�ny.

�sszefoglal�s

A g�ntartal�kok v�delm�nek c�lja a kihal�st�l vesz�lyeztetetth�zi�llatfajt�k megment�se. A fajta viszont t�bb, mint csup�n a neve. A fajt�k v�delm�nek �rtelme a j�v� gener�ci�k ismeretlen ig�nyeinek szolg�lata, ez�rt a tulajdons�gokat �s az ezek alapj�t k�pez� g�neket kell megmenteni, nemcsak a fajta nev�t. Sokszor azonban „nem k�nny� igazs�got tenni a hossz� id�re sz�l� idealista tervek �s a teny�szt�k azonnali �lmai k�z�tt” (Alderson 1989). Ezt a c�lt csak �gy lehet megval�s�tani, ha a fajt�k tulajdons�gait �rt�kelj�k �s kutatjuk term�keik felhaszn�l�s�nak lehet�s�g�t. „Legink�bb az teszi jogosultt� a fajt�k v�delm�t, hogy tulajdons�gaiknak �rt�ke a j�v�ben n�ni fog. K�vetkezetes programra van sz�ks�g, hogy ezeket a tulajdons�gokat �rt�ke a j�v�ben n�ni fog.