Véletlenszerű keresztezés

Ez akkor történik, ha a téli hónapokban a galambokat nemek szerint külön választjuk, majd tavasszal a tojókat és a hímeket ismét összeengedjük, és azok véletlenszerűen párosodnak egymással. Az ekként tenyésztett állatok genetikai állományát ilyen módon fenn lehet tartani, véletlenszerűen csúcsszintű állatok is származhatnak tőlük. Ha azonban az ilyen módon jó tulajdonsággal rendelkező állatokat kevésbé jó állatokkal keresztezzük, akkor az utódok körében már csak ritkán kapunk csúcsminőségű állatokat, mivel a középszerű utódok százalékos aránya szükségszerűen mindig magasabb lesz.

FAJTATISZTA TENYÉSZTÉS

A tenyésztők közül sokan gondolkodóba esnek, hogy miként tudják több állat jó tulajdonságait a tenyésztés során megbízhatóan úgy tovább örökíteni, hogy azok nemzedékek múlva az utódoknál is jelentkezzenek. Ezt álltalában rokontenyésztéssel, azaz  beltenyésztéssel próbálják meg elérni.

BELTENYÉSZTÉS, ROKONTENYÉSZTÉS

A beltenyésztés olyan állatok keresztezését jelenti, amelyek egymással közeli rokonságban állnak. Az unokafivéreknek az unokanővérekkel vagy nagybácsinak és nagynéninek az unakaöccsekkel és unakahúgokkal történő keresztezése is rokontenyésztésnek számít.Ennek során a homozigóta öröklési anyagok száma emelkedik. Ez a tenyésztési módszer mindaddig előnyökkel járhat, ameddig negatív tulajdonságok nem kezdenek el tovább öröklődni. A beltenyésztés több nemzedéken keresztül következetesen lehet folytatni. A beltenyésztés legszűkebb formája a közeli rokontenyésztés, a testvérek vagy a szülők és közvetlen utódaik között valósítható meg. Ha nem lépnek fel további negatív tulajdonságok, akkor 10 nemzedék múlva elérhető az, hogy a heterozigóta tulajdonságok már csak 12%-ban vannak jelen. Mivel azonban a negatív tulajdonságok is  ugyanilyen jól örökíthetők át, ez a tenyésztési módszer csak nagy körültekintéssel gyakorolható. A beltenyésztett vonalból származó állatok és a faj többi állatai közötti genetikai különbségek tovább nőhetnek.

TÖRZSTENYÉSZTÉS, VONALTENYÉSZTÉSZ

Vonaltenyésztésekor bizonyos pozitív tulajdonságok öröklődésének a biztosítását kell szem előtt tartani. A naltenyésztés nem olyan szűk körben történik, mint a közeli rokontenyésztés. Így pédául az unokákak a nagyszülőkkel vagy másodfokú unokaöccsöket a másodfokú nagynénivel párosítanak és fordítva, a beltenyésztésnél elérendő célok kevésbé kirívó formában történő magvalósítására.

A KÜLSŐ HASONLÓSÁG ALAPJÁN TÖRTÉNŐ KERESZTEZÉS

A tenyésztés ezen formáját szokták a leggyakrabban alkalmazni. Az állatok kiválasztásakor "passzoló keresztezésről" beszélünk, ha a tenyésztő azt feltételez, hogy két jó tulajdonságú szülőállatnak legalább részben ugyanolyan jó vagy jobb tulajdonságú utódai lehetnek. Miközben beltenyésztéskor azonos génállományú galambokat keresztezünk egymással, a külső hasonlóság szerintipároztatáskor azokat a géneket egyesítjük, amelyekktől azt reméljük, hogy azonos hatást fognak kifejteni. Ezen tenyésztői rendszer révén a tiszta öröklöttség lényegesen magasabb  foka érhető el mint beltenyésztés során. A kívánt tulajdonságok magas örökölhetőségi fokán a külösőleg azonos értékű állatok keresztezéséből nagyon jó tenyészeredmények adódhatnak. A külsö ismertetőjegyek szerinti tenyésztés a legnagyobb sikert akkor hozza, ha a kivánt tulajdonságok intermeider módon öröklődnek.

FAJTA ÁTALAKÍTÓ TENYÉSZTÉS

Ez a tenyésztési forma a beltenyésztés ellentéte. A tenyésztők azt remélik ettől a módszertől, hogy az idegen tenyészanyag olyan tulajdonságokat örökít, amelyek a saját állatanyagban nincsenek azonos mértékben jelen, úgy, hogy a fajtaátalakító tenyésztéssel ezen tulajdonságok megfelelő javítását lehet elérni. Ezt a módszert azonban csak elővigyázatosan szabad alkalmazni, mivel a vérfrissítésbe bevont állatok negatív tulajdonságokat is hozhatnak magukkal és ezek a saját törzsállományunk eddigi tenyészeredményét negatívan befolyásolják. A vérfissítésre használt idegen állatok kiválasztásakor ezért a különböző lehetőségeket nagyon gondosan kell mérlegelni. Mivel a galambok áltaában monogám párkapcsolatban élnek, az esetlegesen elkövetett tenyésztői hiba nem annyira "mellbevágó", mint a tyúkok tenyésztésekor, ahol egy frissen vásárolt kakas egy kisebb állomány összes tyúkját megtermékenyíti és adott körülmények között hosszú évekig tartó tenyésztői munkát semmisít meg,

HIBRIDEK KERESZTEZÉSE

Ha geneikailag két egymástól távol álló állatot keresztezünk egymással, akkor az utódaik általában különösen nagy teljesítőképességűek. Így vannak példák arra, hogy az olyan állatok, amelyek két különböző beltenyésztett vonalból származnak, különösen jó haszonállatok. Fokozott keresztezési vitalással rendelkeznek, azonban saját utódaik  teljesítménye nagyon széles skálán húzódik.