A vitaminok szerepe a takarmányozásban

A nagyüzemi baromfitenyésztés fejlődése, az e téren elért eredmények nélkülözhetetlen  alapjait a vitaminkutatások biztosították, míg napjainkban már a szintétikus vegyipar vitamin-előállítása is hozzátartozik a nagyarányú fejlődéshez. A vitaminok szintétikus előállítása tette lehetővé a termszetszerű állattartástól, az évszakoktól függő vitaminforrásoktól való függetlenség megteremtését. Az egyes vitaminok szerepének több évtizedes kutatásai nemcsak a komoly gazdasági károkat okozó állatbetegségek okait tisztázták, de már tudjuk azt is, hogy hol és hogyan fejtik ki hatásaikat, s ennek eredményeképpen vált lehetővé a korszerű takarmánykeverékek, takarmánykiegészítők előállítása.

A vitaminszükségletet több tényező befolyásolja, így az állatok kora, egészségi állapota, a takarmányok összetétele, de az állatok ivara is, mert pl. a hímek rosszabb hatásfokkal hasznosítják a vitaminokat, amiből következik az is, hogy az anyagforgalmi betegségek iránt érzékenyebbek a nőivarúaknál. A tojástermelés időszakában a tenyésztojást termelő tojók vitaminszükségelete emelkedik, biztosítandó a tojások vitamintartalmát, amely az embrionális fejlődés és a kelés utáni kezdeti időszak szükségletét fedezi. Elégtelen vitaminellátás esetén jellegzetes tünetekben megnyilvánuló hiánybetegség – a vitaminózis – lép fel, míg egyes vitaminok túladagolása is ártalmas lehet. Ez az A, D, E, K  vitaminok, az ún. zsírban oldódó vitaminok, amelyekből a szervezet egy bizonyos ideig készletet képes elraktározni. Míg az ún. vízben oldódó vitaminokból (pl. B-vitaminok) a felesleges rész kiürül, ezért pótlásáról állandóan gondoskodni kell. Vannak vitaminok, melyek az ún. elővitaminok – provitaminok – formájában találhatók meg a táplálékokban, s ezekből a szervezet maga termeli meg a vitamint. Más vitaminok már felszívódásra alkalmas formában kerülnek a táplálékkal a szervezetbe.

Nagyon fontos annak az ismerete is, hogy pl. a zsírban oldódó vitaminok oxidáció érzékenyek, s így már a tárolás során, a levegő hatására könnyen tönkremehetnek.

A-vitamin

         Zsírokban s zsíroldó szerekben és alkoholban oldódó vitamin. A természetben csak az állatok szerveiben és azok termékeiben (tojás sárgája, tej) található, a növények csak provitaminját, a karotint tartalmazzák (sárgarépa, zöldeleség) és ezekből a felszívódás közben a bél hámsejtjeiben képződik A-vitamin. Kiegészítésül: a karotinok közül az ún. béta-karotinból képződik A-vitamin, míg az oxi-karotinok képezik a festő anyagokat, a tojás és a bőr színét. Az A-vitamin az úgynevezett hámvédő vitamin biztosítja a hámvédő sejtek képződését, működése kihat a növekedésre, a látóbíbor képződésére, a pajzsmirigy és a mellékvese működésére.

Hiánya esetén a légzőszervek, az emésztő- és a kiválasztó rendszer hámja hurutossá válik, az állatok étvágya csökken, a bőr száraz és durva tapintatú lesz, a vese hámjának károsodása pedig köszvény formájában mutatkozik meg. A petefészek működésében nem okoz változást, ellenben károsodhat a kakasok heréje, ami a terméketlen tojások számának megnövekedéséhez vezet. Az A-vitaminhiányos tojásokban az embriók egy része már korán elpusztul (véres tojás), más részük a tojásba fullad, a kikeltekben pedig sok a kelésgyenge.

Tuladagolása következtében az állatok növekedése megáll, gyorsul a csontképződés, a nyálkahártyák felületén vérzések keletkeznek, sőt súlyos esetekben az állatok idegrendszeri tünetek kíséretében el is pusztulhatnak. Túladagolás E-vitaminhiányt idéz elő.

Védekezés: Lehetőség szerint biztosítani kell a megfelelő zöld eleséggel való ellátást, főleg téli időben nagyon fontos a szintétikus vitaminkészítmények adagolása. A vízben könnyen oldódó Phylasol A+D egyszeri adagolása egy hónapra fedezi az állatok igényét. Adhatunk heti egy alkalommal Phylasol-Combit is. A betegségből kigyógyult állatoknak azonban több napon át kell adagolni.

D-vitamin

A D-vitaminnak két formáját különböztetjük meg: a növényi és az állati eredetű D-vitamint.

A növényi eredetű D-vitamin a D₂-vitamin. A napon szárított szénában, valamint az ultraibolya sugárzásnak kitett élesztőben képződik. A másik formája a D₃ vitamin, amely az állatok testében a napi ibolyántúli sugárzásának hatására a bőrben levő és vérerekben keringő koleszterin átalakulásából keletkezik. Az állati termékek főleg D₃ –vitamint tartalmaznak, de a halolajban és a télen termelt tejben és vajban a D₂ –vitamin is megtalálható.

A D-vitamin közvetlenül hat a csontképződésre és szabályozza a szervezet úgynevezett mész-foszfor háztartását. Elegendő zöld takarmány etetésével és a napfény biztosításával D-vitaminhiány elkerülhető. A napfényben tartózkodó állatok szervezetében már igen rövid ideig tartó besugárzás után képződik megfelelő mennyiségű D-vitamin. A tollal fedett állatoknál a d-vitamin-képződés a taréjban, az áll-lebenyekben, valamint a láb bőrében megy végbe.

A D-vitaminhiány következményei az állatok korától is függenek. Növekedésben levő állatokon a mész-foszfor forgalom zavara angolkór, felnőtt állatokon agylágyulás formájában mutatkozik meg. A D-vitamin hiány következménye, hogy a tojáshéj elvékonyodik, a tojás törékeny, súlyosabb esetekben az állatok meszes héj nélküli, ún. hártyatojásokat tojnak.

D-vitamin túladagolására a baromfifajták kevésbé érzékenyek, mint az emlős állatok. Káros következményekkel csak durva túladagolás esetében találkozunk. Ilyenkor a vér Calcium tartalma, a csont szerkezete porózus lesz, az állatok a növekedésben lemaradnak.

E-vitamin:

Zsírban, zsíroldó szerekben oldódó olajszerű folyadék, mely megtalálható a zöld takarmányokban, állati termékekben és a magvak csírájában. Az E-vitamin leggazdagabb forrása a búzacsírából – és nem a csíráztatott búza csírahajtásából! – préselt olaj. A rosszul tárolt, megpenészedett magvakba a penészgombák a csíráig hatolnak, a csírák megavasodnak, melynek következtében az E-vitamin tönkremegy. Csakis gondos, szakszerű tárolással biztosítható a takarmányok E-vitamin tartalma! Az E-vitamin hiányának következményei állatfajonként és koronként is eltérőek! Felnőtt, ivarérett állatok – a szaporodási zavarokat kivéve – nem betegszenek meg E-vitamin hiány miatt, növendék baromfiaknál 6-8 hetes koruk után szintén nem kell megbetegedéssel számolni.

Hiánya esetén a peteérés tökéletlen, a fejlődő embrió elhal, vagy kikelés után életképtelen („kelésgyengeség”)! Felnőtt hímekben csökken a sperma mennyisége és benne a termékenyítésre alkalmas, élő spermiumok száma, mely a megtermékenyítő képesség csökkenését idézi elő (megfelelő kezeléssel helyreállítható). Esetenként hereelfajulás következményeképpen nemzőképtelenség is előfordulhat. Az erek is megbetegedhetnek, ennek következménye vérkeringési zavar, mely a már említett embrióelhalást és pl. csirkéknél agylágyulást idéz elő. Kacsáknál és libáknál az E-vitamin hiány a vázizom és zúzóizom elfajulását idézi elő: a fiatal állatok ízületben hajlított lábbal a talajon ülnek, járni próbálnak, de nem tudnak felállni. Később a központi idegrendszer károsodása miatt nő a mozgások összrendezettsége, ami végülis elhulláshoz vezet.

Megelőzésre  az A- és D-vitaminon kívül E-vitamint is tartalmazó készítmények alkalmasak. (Phylasol ADE, Phylasol-Combi)

K-vitamin: (Koagulációs vitamin)

A véralvadáshoz nélkülözhetetlen, zsírban oldódó, hőálló, de fényre érzékeny vitamin. Zöldtakarmányokban, illetve az azokból készített szénában található a K₁ –vitamin (filokinon), a bélbaktériumok K₂ –vitamint (naftokinon) termelnek, míg a K₃-vitamint szintetikus úton állítják elő. A bélbaktériumok az állatok K-vitamin szükségletét biztosítják, de ha a bélbeli szintézist pl. gyógyszeres kezeléssel (sufaquinoxalin, furán származékok – Tiko-furán) gátoljuk, a protrombin termelés csökkenésének, valamint a trombociták – a véralvadásban részt vevő vérlemezkék – képzésének gátlása miatt zavar áll be a véralvadás mechanizmusában.

Hiányában a vér alig alvad meg. Az ereket ért sérülés következtében – főleg az ütésnek jobban kitett testrészekben – bőr alatti bevérzések, vérömlenyek keletkeznek, amelyekben a vr nem alvad meg.

Természetszerű tartási és takarmányozási körülmények között a K-vitamin szükséglet biztosítva van, a hiánybeteg állatok, tojók B₁₂ –vitamin hiánya esetén csökken a tojástermelés, az embriók gyakran befulladnak a tojásba.

B₁ vitamin:

Elsősorban a növények levele és a gabonamagvak korparésze tartalmazza, részben az emésztőszervekben lévő mikroorganizmusok is szintetizálják. Igen nagy mértékben található még az élesztőben és más fermentációs termékekben.

Hiányára igen érzékenyek a baromfiak, valamint a galambok és a madarak: az állatok étvágytalanok és hamar lefogynak, a perifériás idegek megbénulnak, az állatok mozgása, a galambok és a madarak repülése bizonytalanná válik, majd az egyik, vagy mindkét oldali láb és szárny bénulása után görcsök is kifejlődnek, elsősorban a nyakizmok görcsös összehúzódása miatt az állatok nyaka erősen hátrafeszül.

A B₁ vitamin hiány okozta megbetegedések aránylag ritkán fordulnak elő, B₁ –vitamin hiány okozta megbetegedések aránylag ritkán fordulnak elő, B₁-vitamin injekcióval gyógyíthatók. (riboflavin).

Vízben oldódó, hőre és fényre érzékeny. Elsősorban a növények levelében csírázó magvakban, az állati termékek közül a tejben és a tojásban található nagyobb mennyiségben. Hiánya gátolja a normális anyagforgalmat, a fiatal állatok a növekedésben lemaradnak, tollazatuk borzolt, hasmenés jelentkezik, a szem és az orrnyílás körüli hám elszarusodik. Csirkéknél – általában 2-4 hetes korukban – az idegek bénulása miatt az állatok lábujjaikat befelé hajlítva, „ökölbe szorítva” tartják és csonkjukon ülnek. Eleinte szárnyai segítségével igyekeznek mozogni, majd a bénulás a szárnyakra is átterjed, az állatok tehetetlenül fekszenek és végül elhullanak. Növendék és felnőtt állatok megbetegedésére még hosszabb hiány után sem szokott sor kerülni. Természetszerű körülmények között tartott állatok a zöldtakarmányban elegendő B₂ –vitaminhoz jutnak. B₅-vitamin (nikotinsav).

Igen elterjedt a növényvilágban, - a növények levelében és magjában – de az emésztőkészülék mikroorganizmusai is szintetizálják. Stabil vegyület, hőnek és kémiai behatásoknak egyaránt ellenáll, a takarmányokban lévő vitamin a tárolás során sem csökken. Felnőtt állatok és növendékek szükségletét a takarmányok fedezik, de az igényesebb fiatal állatok, pulykák és víziszárnyasok elégtelen nikotinsav ellátása klinikai tünetekben is megnyilvánulhat. Zavart szenved a csontképződés, csirkéken a csánkízület megvastagodik, pulykákon, fácánokon és viziszárnyasokon a csöves csontok is deformálódnak.

Az állati takarmányok és malomipari melléktermékek bőséges mennyiségben tartalmaznak nikotinsavat, ezért hiánybetegség fellépésével gyakorlatilag nem kell számolni, B₆ –vitamin:

Vízben oldódó, hőre kevésbé érzékeny vegyület. Gyakorlati körülmények között a mindennapi takarmányok tartalmaznak annyi B₆ –vitamint, amennyi a hiánybetegségek megelőzéséhez szükséges.

B₁₂ –vitamin:

Vörös színű, vízben oldódó vegyület. Növények és állatok nem képesek előállítani B₁₂ vitamint, a mikroorganizmusok szintetizálják. A baromfiban ez a szintézis a vakbelekben és a vastagbélben megy végbe, a bélsárban lévő B₁₂ –vitamin az alom érése során az eredeti mennyisége többszörösére szaporodik, a bélsárevéssel az állatok B₁₂ –vitamin szükségletüket bőségesen fedezik.

Hiányában a csirkék a fejlődésben visszamaradnak, tollazatuk fakó, töredezett, a csontok törékennyé válnak.

C-vitamin(aszkorbinsav):

Savanyú jellegű, vízben oldódó vegyület. A baromfiak nem igényelnek C-vitamint, mert maguk is képesek szintetizálni. A természetben a zöld növényekben, gyümölcsben és a csírázó magvakban található, fontos tudnunk azt is, hogy szárítás közben, oldatban hő és fény hatására hamar tönkremegy. A tojás nem tartalmaz C-vitamint, de a pár napos embrióban már megtalálható. Kísérleti megfigyelések szerint C-vitamin adagolása után nő a tojáshéj vastagsága és szilárdsága, kedvezően befolyásolja a kakasok gunarak ondójának minőségét

Zsúfolt tartás esetén C-vitamin hiány is előfordulhat, azonban a kisgazdságok állattartási körülményei között hiányberegséggel nem kell számolni.